Liz Trinder, Julia Feast and David Howe: The adoption reunion handbook

A könyv egy nagy, az Egyesült Királyságbeli felmérés részeredményeként született, amelynek során 472 örökbefogadott személy töltött ki kérdőivet, és közülük 74-gyel alapos interjút is készítettek. A kérdőívet kitöltők közül 392 maga indult a vérszerinti szülők keresésére, míg 78 személyt a vérszerinti szülők kerestek meg. Ennek a felmérésnek alapján íródott a könyv azzal a szándékkal, hogy bemutassa a vérszerinti családok egymásra találásának útját, és segítse azokat, akik vérszerinti rokonaik felkeresésére indulnak. (Itt jegyezném meg, hogy a könyvben használt "reunion" kifejezést nagyon nehéz magyarban visszaadni, nekem legalábbis nem sikerült tökéletes szót találni. Nemcsak a vérszerinti szülők megtalálását foglalja magában, hanem azokkal egy lazább-szorosabb kapcsolat kiépítését és fenntartását is.) Jogszabályok tekintetében elsősorban az Egyesült Királyságban érvényes előírásokat veszi alapul, de kitér a következő országok specialitásaira is:Írország, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és USA.

Tartalomjegyzék:

• Bevezetés - 1
• Az első lépés megtétele: Születési anyakönyvi kivonatban lévő információk megszerzése - 5
• A keresés ösvényén - 19
• Találkozás a vérszerinti anyával - 33
• Találkozás a vérszerinti apával - 57
• Találkozás a vérszerinti testvérekkel - 69
• Az örökbefogadó család és az újraegyesülés - 79
• Visszautasítás és megromlott újraegyesülések - 97
• A keresés és újraegyesülés utazása - 111
• Appendix: Információk a fentebb említett egyéb országokról - 131

A vérszerinti szülők (vagy legalább az anya) megtalálása Magyarországon lényegesen egyszerűbb, mint az Egyesült Királyságban, ahol az örökbefogadónak magának kell előkerítenie az eredeti születési anyakönyvi kivonatát, majd trükkös lépésekkel megtalálni az abban feltüntetett vérszerinti anyát (és jó esetben apát). Nálunk ugye ezt mind a gyámhivatal intézi.

Érdekesség, hogy az adatok kiadásának korhatára nem a nálunk ismert 14 év, az örökbefogadók legkevesebb 16, de van, ahol csak 20 éves korban tudnak nekiállni felkutatni a vérszerinti szülőket. Talán Magyarországon sem szerencsés egy nagyon érzékeny és sérülékeny életszakaszban lehetőséget adni a kutakodásra. Sok országban a vérszerinti szülők is kezdeményezhetik a keresést, de lehetőség van az örökbefogadott számára megakadályozni, hogy az adatait kiadják.

A könyv tárgyilagosan és segítőkészen, kellő empátiával viszi végig az egyes témákat. Sok példát hoz, gyakran idéz az örökbefogadottakkal készült interjúkból. A felmérés tapasztalatai alapján próbálja felkészíteni az olvasót, hogy mi vár illetve várhat rá a vérszerinti rokonok keresése során.

Számomra a leghasznosabbnak a fejezetek végén található "Summary"-k és a fejezetekben elszórva olvasható "Advice box"-ok voltak, melyek klasszul összefoglalták az adott részhez tartozó lényeget. Ezekből egy kis ízelítő:

• Mielőtt belefogsz a vérszerinti szülők felkutatásába, beszélj néhány emberrel, akiknek a véleménye vagy tapasztalatai eltérnek a tiedtől. Ez segíthet abban, hogy megismerd az előnyöket és hátrányokat, valamint hogy felmérd, mik lehetnek az elvárásaid, reményeid és félelmeid.

• Gondold végig, és írd le egy lapra: Mi késztetett arra, hogy most kezdj bele a keresésbe? Mik az elvárásaid? Mi miatt aggódsz? Ki áll melletted, aki segít a vérszerinti szülők felkutatásának folyamatában?

• Valószínűleg nincs egyetlen tökéletes időpont a keresés megkezdésére, ugyanakkor vannak nagyon rossz időpontok rá. Azt javasoljuk, hogy halaszd el a keresést, ha rossz hangulatban vagy, és nincs aki támogasson, amíg a körülmények jobbra nem fordulnak.

• Ne hagyd, hogy külső kényszer késztessen a keresésre. Csak akkor vágj bele, ha felkészülték rá. Az emberek gyakran lelkesek és kiváncsiak, ha másik emberről van szó, de nem ők azok, akiknek keresztül kell menniük a vérszerinti szülők felkutatásának folyamatán. Ugyanígy, ha elindulsz az úton, ne hagyd befolyásolni magad mások negatív reakcióitól - ez a te keresésed.

• Ha úgy döntesz, hogy belevágsz a keresésbe, igyekezz minél több támogatást szerezni magadnak, és bizonyosodj meg róla, hogy támogatóid a későbbiekben is melletted állnak.

• A legtöbben félnek az ijesztő történetektől. Ezek nagyon ritkán fordulnak elő, de megeshetnek, és neked fel kell rá készülnöd. Ugyanakkor sokkal valószínűbb, hogy az új információk más szempontból lesznek felkavarók. Lehet, hogy jobban tudatosodik benned az elutasítottság, vagy megtudod, hogy a vérszerinti anya nagyon szeretett volna megtartani, de ehhez semmi támogatást nem kapott. Mindezekért ismétcsak azt javasoljuk, hogy akkor fogj bele a keresésbe, ha az életkörülményed (lelki szempontból) meglehetősen jó.

• Segíthet átgondolni a keresés folyamatát, ha azt 3 elkülönült lépésre osztod: az információ beszerzése, a vérszerinti rokonok lakhelyének azonosítása, és a kapcsolat felvétele. Néhány ember a 3 lépést a lehető leggyorsabban szeretné megtenni. Mások szintén meg szeretnék tenni ezt a három lépést, de a lépések között néhány hónapos vagy néhány éves szünetet tartva. Esetleg neked elég csak az első vagy az első és második lépés. Ez rajtad múlik. A lehető legjobb tanács, amit adhatunk, hogy tedd azt, ami számodra a legjobb.

• Végül, ha új információk birtokába jutottál, hagyj elég időt magadnak, hogy kicsit leülepedjenek a dolgok, és ne feledd, hogy a megszerzett adatok és információk nem feltétlenül pontosak.